Stílusok

Szecesszió:Iparművészeti Múzeum(Budapest)
Homlokzat:Az épület szinte teljes homlokzatát többféle technológiával készült, Zsolnay-féle kerámiával burkolták; ebből az anyagból készült a tetőfedés is. Az uralkodó színek a sárga és a zöld. A tervező figyelme a homlokzat minden részletére kiterjedt. A falsíkokat a magyar népművészet ihletésében készült, színes motívumok uralják, a hullámvonalas záródású ablakokat a középtorony első emeletén nagyméretű rózsaablakegészíti ki. A nyitott előcsarnok az épület legkülönlegesebb terei közé tartozik: az oldalfalakat is vöröses, eozinmázas téglákkal burkolták, a sárga korlátok és mennyezeti burkolat pedig barlangszerű, organikus hatást kelt.
Gustav Klimt:Adele Bloch-Bauer I.(1907)
Sokszor lelki problémákkal küszködő női figurákat jelenít meg. Az arany háttérbe szinte bele vannak préselve. Jobbára az elkényeztetett, kifinomult előkelő nagyvárosi réteg volt az, amellyel Gustav Klimt portréi révén kapcsolatba került. Legtöbbször a gúnyos vagy fásult, a szellemiek iránt közömbös dámát látjuk a képein, aki jelentősnek és elbűvölőnek szeretne tetszeni. Feltűnő a portrékon a határozott térkompozíció hiánya. A többi portrén a helyszín térkijelölése helyett címerszerűen szerkeszti bele az alakot a képfelületbe: a különféle ornamens felületek mintegy a képháttérbe száműzik az ábrázoltakat, s e háttérből válik ki naturalisztikusan az arc és a kéz. Gyakori még az arcot erőteljesebben kiemelő ornamensforma, amely glóriához, koronához vagy fejdíszhez hasonlatosan fogja körbe. Az aurát erősíti egyebek között az alulnézet, amely megmagasítja az alakot. A portré így a méltóság egy formájává válik, s az ábrázoltakat ranggal ruházza fel.
szimbolizmus: Edward Munch:A sikoly(1803)
A sikoly (Skrik) Edvard Munch norvég expresszionista festő leghíresebb festménye. Az alkotás egy festménysorozat részeként készült, melyet Munch 1893 és 1910 közt festett. Der Schrei der Natur (A természet sikolya) című sorozat mindegyikén egy halálfélelmet kifejező alak látható a narancsszínű égbolt előtt. A képen látható háttér az Oslo-fjord, melyet a festő Ekeberg felől festett meg, Oslóban.


impresszionizmus:Claude Monet : A felkelő nap impressziója(1872)
1872-ben festette a Impresszió, a felkelő nap című képet, egy Le Havre-i tájat ábrázolva. Az első impresszionista kiállításon 1874-ben helyet kapott a kép, amely ma a Marmottan-Monet Múzeumban látható, Párizsban. Ez a kép lett az impresszionizmus névadója. Jellemzőek rá; a szabad téri rögzítés fenyhatásokkal, tört szinekkel, és gyors ecsetvonásokkal.